A léghűtéses moduláris egységek főbb jellemzői és elvei

A léghűtéses moduláris egység egy központi légkondicionáló egység, amely levegőt használ hűtő (fűtő) forrásként és vizet használ hűtő (fűtő) közegként. A kondenzátor egy bordás hőcserélő, az elpárologtató pedig egy hőcserélő víz-fluoros hőcserélő alkalmazásokhoz, mint például burkolat, héj és lemezes hőcserélők.

A hideg- és hőforrásokat kombináló integrált berendezésként a léghűtéses hőszivattyúk kiiktatják a különféle segédkomponenseket, mint például a hűtőtornyokat, hűtővíz-szivattyúkat, kazánokat és a megfelelő csővezeték-rendszereket. A rendszer egyszerű felépítésű, telepítési helyet takarít meg, könnyen karbantartható és kezelhető, valamint energiatakarékos, különösen alkalmas vízhiányos területekre.

A léghűtéses moduláris egység moduláris felépítésű, lehetővé téve az egység szabványos moduláris egységekben történő előállítását és szállítását. Moduláris léghűtéses hűtő-hőszivattyús egységek, amelyek mindegyike egymástól független és tartalékként szolgál. A hűtőkörben fellépő rendellenes helyzet nem befolyásolja a többi hűtőkör normál működését. Ha egy bizonyos áramkör meghibásodik, a számítógép utasításokat ad a hibás áramkör másik készenléti áramkörre való cseréjére, és az egység hűtési és fűtőteljesítménye viszonylag stabil marad.